kzny

„A tanítás és a kutatás nálam kéz a kézben jár” - Prof. Dr. Kovács Zoltán a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja lett

A Szegedi Tudományegyetemen teljesedett ki Dr. Kovács Zoltán pályafutása, akit a Magyar Tudományos Akadémia 195. Közgyűlésén, 2022. május 3-án az MTA rendes tagjának választottak.

Dr. Kovács Zoltán 2007-óta a Szegedi Tudományegyetem TTIK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. A professzor tudományos érdeklődésének középpontjában a kelet-közép-európai térség és ezen belül hazánk urbanizációjának vizsgálata áll. Kutatásai során foglalkozott a városok belső térszerkezetének átalakulásával, a lakóhelyi mobilitás kérdésével, a leromlott városnegyedek megújításának társadalmi-környezeti feltételeivel, valamint a fenntartható városfejlődés kihívásaival. Mindeközben tanári végzettségét és hivatását sem adta fel, sőt ugyanolyan fontosnak tartja, mint a kutatásokat. Az inspirációt és a biztos hátteret családja mellet a Szegedi Tudományegyetem TTIK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszékének oktatói kollektívája biztosította. Munkássága elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia a rendes tagjai közé választotta, ennek kapcsán kérdeztük.

kovacs-zoltan-mta

- A jelölésről tudott és várható is volt, hogy az MTA rendes tagja lesz a legutóbbi közgyűlés után, de mégis, hogyan élte meg?

- Rendkívül nagy megtiszteltetésnek érzem, talán rá sem szolgáltam. Egyfajta elismerése is a munkámnak. Kétségtelenül nagy utat jártam be, hiszen a Kossuth Lajos Tudományegyetemen biológia-földrajz szakos középiskolai tanárként szereztem diplomát, tehát eleve nem egy kutatónak képzett személyként kezdtem a szakmát. Feleségem vegyész, itt végzett a JATE-n, de mi tanároknak lettünk kiképezve. Onnan indulva nem feltétlenül vezet egyenes út az Akadémiára, de nekem egyrészt szerencsém is volt, hiszen jókor voltam jó helyen, másrészt a pedagógus attitűd végig jellemezte a munkásságomat és ezért hálás vagyok tanáraimnak. Az igazi lökést az egy éves oxfordi ösztöndíj adta az 1980-as évek végén, amely során rádöbbentem, hogy mi is a korszerű földrajz, merre kell haladnom és hogyan. Az akkor kialakult nemzetközi, szakmai kapcsolataim még ma is működnek. Ennek kapcsán jöttek a projektek, a nemzetközi publikációk, a konferencia meghívások – most már plenáris előadónak -  és ez „érett be” az Akadémiai előmenetelben is. A rendszerváltozás során szerencsésen alakultak a történelmi folyamatok, kinyílt a világ, de attól kezdve már én is tudtam, hogy mire kell törekednem. Ennek a több, mint három évtizednek a gyümölcse az akadémiai rendes tagság. 2016-ban, amikor levelező taggá választottak, akkor azt mondhattam magamnak, hogy megérte a sokszor áldozatokkal és lemondással járó „kettős” hivatás követése. A rendes tagság elnyerésekor már a megnyugvás volt az elsődleges érzés.

ar

Ausztrália, Ayers Rock, 2017

- 2007-ben tanszékvezetőként érkezett. Milyen módon segítette az SZTE az Akadémiai előmenetelét?

- Amikor 2006-ban Mészáros Rezső professzor úr megkereset az ötlettel, egy perc alatt döntöttem el, hogy jövök. Szegeden rögtön otthon éreztem magam. Tudtam az előremutató dolgokra koncentrálni és a Tanszéken rangidősként, vezetőként elkezdhettünk egy közép-európai szinten is ritkaságszámba menően jól működő szakmai közösséget kiépíteni. Tanárként nem csak a kutatásban, hanem az oktatásban is voltak már korábban is ötleteim, melyek megvalósítására a Szegedi Tudományegyetemen kiváló lehetőségem nyílt. Az elvem, hogy mi vagyunk a diákokért és nem fordítva. Ma is fontosnak tartom, hogy a kutatási eredmények minél hamarabb beépüljenek a tananyagba és mi geográfusok terepen is tanítsunk, ésszerűen és a világ elvárásaihoz igazodva. Egy sikeres tudományos karrierhez sok minden kell kreativitás, kapcsolatteremtési képesség, szakmai tudás, nyelvismeret, de két dolog elengedhetetlen: a stabil családi és intézményi háttér. Nekem ez a tanszék ezt a műhelyt nyújtotta, ahol a kollégák hozzáállása, mentalitása is tökéletes az eredményes munkához. Ez azért fontos, mert ahhoz hogy a tudományos ötletek és a kreativitás előtörjön, ahhoz kell az inspiráció, amit én megkaptam a Szegedi Tudományegyetemen. Egy dolgom volt, hogy a fiatalabb kollégákat segítsem és ez az én személyes tudományos karrieremre is nagyon pozitív hatással volt. Jó volt látni, hogy a munkánk gyömölcse másnál is beérik. Vezetésemmel eddig 16-an szereztek PhD fokozatot és további hét doktorandusz munkáját irányítom. Nélkülük valószínűleg több cikket írtam volna, de nem biztos, hogy minőségben is elértem volna azt a szintet, mint most. Nem tartanék ott ahol, ha nincs meg ez a kiváló kettősség, egyensúly a tanítás és a kutatás között.

EUGEO_2019_GROUPw

Az EUGEO (az európai országok földrajzi társaságait tömörítő ernyőszervezet, amelynek 2017 óta elnöke, Dr. Kovács Zoltán) 2019. évi Galway-ben rendezett kongresszusa.

- Milyen Oktató-kutató munkához kapcsolódó tervei vannak?

- Hatvankét éves vagyok, nagyon sok tervem van még. Az egyik projekt éppen most kezdődött el. A múlt héten Portugáliában egy 3,5 éves H2020-as kutatás nyitókonferenciáján vettem részt, amely jól szimbolizálja, hogy milyen változáson megy keresztül a földrajz, azon belül is a társadalomföldrajz. Ebben a projektben a fentartható átalakulást vizsgáljuk Európa 11 mintaterületén (köztük Szegeden is) több különböző aspektusból, egy Európai Uniós finanszírozású kutatás keretében. Az európai zöld megállapodás az egyik legfontosabb politikai szándék napjainkban, aminek a lényege, hogy 2050-re Európát karbonsemlegessé kell tennünk, a klímavédelem érdekében. Az a sokszínűség, ami megjelenik ebben a munkában, az nem csak a kutatásokra, de az oktatásra is alapvető hatással van. Mi a tanszékünkön azért a kettős célért dolgozunk, hogy sikerüljön megtalálni a megoldást a globális kihívásokra és ezt minél hatékonyabban át tudjuk adni a hallgatóknak.

i

SZTEinfo/Lévai Ferenc

Fotó: Bobkó Anna, MTA, Dr. Kovács Zoltán

Friss Hírek

Egyre több az üres lakás Szegeden és a vármegyében. A napfény városában két népszámlálás között csaknem duplájára nőtt a nem lakott lakások száma. Dr. Nagy Gyula, a Szegedi Tudo­mány­egyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz tanszékének adjunktusa szerint Szeged esetében egy komplex, igen összetett folyamatról beszélhetünk, vagyis nem lehet pusztán demográfiai okokkal magyarázni azt, hogy két népszámlálás között csaknem megduplázódott az üresen álló lakások száma.

A folyamat részleteiről a hírre kattintva olvashatsz.

Kövess minket

Facebook YouTube