
A szervezeti átalakulás után infrastruktúrájában is megújult a Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézete. A több mint 100 millió forintos, saját erőből megvalósított beruházást 2025. november 19-én, ünnepélyes keretek között adta át az egyetem vezetése.
Megújult a Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézete, amely mostantól modernebb oktatási térben fogadja a hallgatókat és a kutatókat. Az intézet egy évszázada költözött az Egyetem utcai épületbe, ahol jelenleg is működik. Az infrastrukturális háttér ezalatt néhányszor megújult, azonban az intézet 2022-es, épületen belüli költözése és 2024-es alapvető szervezeti átalakulása és racionalizálása megteremtette az igényt a felújításra. A beruházást saját forrásból valósította meg a Szegedi Tudományegyetem, méltó infrastrukturális hátteret biztosítva a társadalom egészét érintő problémákra választ kereső intézeti oktatók, kutatók és hallgatók számára.

Az átadóünnepségen részt vett Prof. Dr. Rovó László, az SZTE rektora, Dr. Fendler Judit, az SZTE kancellárja, Prof. Dr. Kónya Zoltán, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese, Prof. Dr. Horváth Dezső, az SZTE TTIK dékánja, Prof. Dr. Szilágyi Zsófia, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar általános és tudományos dékánhelyettese és Csóti Ferenc, az egyetem műszaki igazgatója, valamint az intézet oktatói, kutatói és a sajtó képviselői.

–„TE SAXA LOQUUNTUR” – azaz „A kövek mesélnek”. Ez áll a Dóm téren azon az emléktáblán, amely az idén éppen 150 éve született egyetemépítő miniszterre, Klebelsberg Kunóra utal. Ennek a mondatnak ebben az intézetben több jelentése is van, hiszen a földrajz- és földtudósok számára nemcsak azok a kövek mesélnek, amelyekből egyetemünk épült, hanem a kőzetek, ásványok is. Klebelsberg szellemiségének lényege a hagyományokra épülő, folyamatos megújulás volt. Az ünnepségünk apropóját adó szervezeti és infrastrukturális modernizálás a bizonyítéka annak, hogy egyetemünkre ez a gondolat a mai napig hatással van. A földrajz- és földtudományok komplex gondolkodásmódot igényelnek, így kiválóan alkalmasak a legaktuálisabb, globális kérdések megválaszolására. A tudományterületek közti együttműködést, átjárást erősítette az integrált Szegedi Tudományegyetem létrehozása is 2000-ben – hangsúlyozta köszöntőjében az SZTE rektora, Prof. Dr. Rovó László.

Az intézet most lezajlott felújítása több mint 800 négyzetmétert érintett, és annak a folyamatnak a része, ami tavaly októberben, a Földrajz- és Földtudományi Intézet szervezeti átalakulásával kezdődött. Ezt a szervezeti átalakítást képezte le a mostani infrastruktúra-fejlesztés, így téve teljes egésszé a megújulást.
– Látnunk kell, hogy a 21. században az egyetemek helyzete, feladata, szerepe is változik. Egyfajta szolgáltatóként kiléptünk a gazdasági szereplők közé, amiben az intézet élen jár egyetemünkön, az SZTE pedig élen jár a piac igényeire reagáló egyetemek között. Az alkalmazott szaktudás, illetve a mérési adatok biztosítása nagy erősségünk és előnyünk egyben. A mostani fejlesztés során cél volt az akkreditált laboratóriumok kapacitásának növelése is. A nagyvállalatok, az intézmények és a településvezetők egyre gyakrabban fordulnak hozzánk különböző mérések, vizsgálatok, fejlesztések kapcsán. Elég csak példaként a BYD szegedi gyárának építésével kapcsolatos egyetemi adatszolgáltatást, a tudományos mérések biztosítását említenem. Az itt megszületett kutatási eredmények szinte azonnal hasznosulhatnak a gazdaságban, az iparban – mondta el az ünnepségen az SZTE kancellárja, Dr. Fendler Judit.

Fontos cél volt, hogy a tantermek mérete és száma kövesse az elmúlt évek tantervi változásait, a megváltozott munkaformákat mind felszereltségben, mind számban, mind befogadóképességben. A munkálatok és az átalakítás során arra is törekedtek, hogy az oktatást kiszolgáló egységek, tantermek, szemináriumi helyiségek, hallgatói laboratóriumok ne szétszórtan, hanem egy tömbben helyezkedjenek el.

Ennek kapcsán 5 új tanterem került kialakításra a hozzá kapcsolódó hallgatói terekkel. Létrejött egy 20 fő befogadására alkalmas mikroszkópos laboratórium és egy 22 fő befogadására alkalmas korszerű számítógépes kabinet is. Az egyik, már meglévő számítógépes tanterem befogadóképessége az átalakítással 28 főre bővült.

Az átépítés során mód nyílt a tantermi blokk nagysebességű internetkapcsolatának kialakítására is, ami így a tízszeresére nőtt. A kialakított hallgatói tereknél a hallgatóknak is lehetőségük van internetes csatlakozásra, eszközeik töltésére, így a tanórák között is hasznosan tudják eltölteni idejüket az intézet területén. A felújítás során stabil, biztonságos, sok eszközt ellátni képes erősáramú hálózat került kialakításra. A tantermek klimatizáltak, ami különösen lényeges az épületnek ezen a részén, annak fekvéséből adódóan. A fűtési rendszer egy része is korszerűbbé vált, ami illeszkedik az egyetem fenntarthatósági céljaihoz. Összességében a változtatások segítik az oktatás színvonalának emelését. Lényeges eleme a fejlesztésnek, hogy a kapacitások átszervezésével lehetőség nyílt az intézet akkreditált laboratóriumainak további bővítésére, amely a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi kutatásokba való bekapcsolódását is tovább erősíti.
A felújításnak emléket állító tábla leleplezése során egy meglepetéssel is szolgált az intézet vezetője, aki hangsúlyozta, hogy az ünnepség nem csupán az építkezés lezárását jelenti, hanem a folytonosság és a tudományos elhivatottság szimbóluma is. Az emléktábla mellett egy rendkívüli dokumentumot is kihelyeztek a falra.

– Ez a 98 éves, 1927-ből származó tervrajz az első emelet, a jelenlegi Geológia Tanszék és a Légkör- és Téradattudomány Tanszék helyének eredeti terve. A vonalak mellett a legbeszédesebbek azok a kézzel írott jegyzetek és kiegészítések, amelyek borítják. Ezek a margón vagy éppen a felületeken olvasható beírások az egykori kollégák konkrét, átgondolt igényei arról, hogy mi hiányzik még, milyen szakmai feltételeket szeretnének megteremteni az akkori Ásvány-Földtani Intézet és Gyűjteménytár (az intézet egyik elődje) 1930-as költözése kapcsán. Ezek a sorok azt bizonyítják, hogy az intézetben a munka sohasem a meglévővel való megelégedésről, hanem a folyamatos fejlődési törekvésről szólt. A most átadott, modern infrastruktúra a mi válaszunk erre az örök „kívánságlistára”. A korszerű laboratóriumok, az új oktatási terek mindazt a hátteret biztosítják, ami ma már elengedhetetlen a 21. századi geográfiai, környezettudományi és földtudományi oktatáshoz és kutatáshoz, és amiről talán az 1927-es kollégák csak álmodozhattak – mondta el Prof. Dr. Pál-Molnár Elemér, az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézet vezetője, aki a megújult tereket bemutatta az SZTE vezetőinek és a sajtó képviselőinek.

A megújult intézetben már zajlik az oktatás és a kutatás: ezen a héten jelentős szakmai rendezvénynek is otthont adnak a megújult terek. A Földrajz- és Földtudományi Intézetben 2025. november 20-21-e között az SZTE Geológia Tanszéken rendezik meg a 12. ásványtani, kőzettani és geokémiai felsőoktatási műhelyek éves találkozóját.

Lévai Ferenc
Fotó: Kovács-Jerney Ádám